Fi�k Az �letemb�l  Riding In Cars With Boys 2001. Drew Barrymore p�r �ve (1994) m�g Andie MacDowell �s Madeleine Stowe t�rsas�g�ban nyomta, mint a Rosszl�nyok egyike, azt�n j�tt a Never Been Kissed (Bamban�), amelyben m�r nem volt k�ts�ges, hogy Barrymore nem tartozik a bomb�z� n�k alfaj�hoz. Ezt er�s�tette meg a Charlie Angyalaiban t�rt�n� (imm�r a par�dia hat�rait oda�tr�l s�rol�) vetk�z�se, mely filmben produceri szerepet is bet�lt�tt, ha m�r ott volt. A Fi�k Az �letemb�l Drew Barrymore sz�m�ra eddigi legel�nytelenebb szerepe, itt od�ig rugaszkodik el a szerepv�llal�sban, hogy egy 18 �ves fi� anyj�t is el�adja (egyetlen hajsz�l v�lasztja el a nagymamas�gt�l a 27 �ves sz�n�szn�t). Nem b�n, ha valaki nem n�z ki j�l (vagy annyira j�l), �m Drew Barrymore, �gy t�nik, a norm�lisn�l jobban elhanyagolja mag�t, �s k�zben a norm�lisn�l jobban el�gedett azzal a szem�llyel, akit mi a v�sznon l�tunk az � szem�ly�ben. Mindez kicsit zavar�, de sebaj, l�ssuk a filmet. A rem�nyked�s �ll�t�lag nagyon rossz dolog, Goethe szerint val�s�ggal rabl�ncon tarthatja az embert, �s ennek az igazs�g�t most a magunk b�r�n is megtapasztalhatjuk. Az van ugyanis, hogy Beverly (Drew Barrymore) m�r kiskor�ban el�gg� veszt�sre �ll. Ahelyett, hogy egy biciklit k�rne mag�nak karira (mint ahogy James Woods, az apja pont erre sz�m�t), egy melltart�t k�r, pedig m�g nem is n�nek a mellei. Az�rt szeretne egy "cicifixet", mert a sr�cokn�l akar bev�g�dni. Klasszikus hiba, hogy valaki ahelyett, hogy a m�sik nemet cs�b�tan� �t a maga t�rfel�re, maga csusszan �t a c�l �rdek�ben, cs�b�t�s helyett k�nnyelm� odaad�s, a szok�sok, tan�csok �s k�vetkezm�nyek lebecs�l�se. A kis Beverly ebben a hib�ban szenved, �s m�r most el�ruljuk, eg�sz �let�n kereszt�l ki fog tartani mellette. Egy massz�v vesztessel van dolgunk, akivel kapcsolatban hi�ba is rem�nyked�nk, b�r a rem�nyked�s az egyetlen ok arra, hogy a filmet v�gign�zz�k. Nem tudjuk magunkat lebesz�lni, �s minden d�nt�s, fordulat vagy lehet�s�g l�tt�n egyb�l megmozdul benn�nk a rem�nyked�s, hogy h�tha j� lesz a v�ge, vagy valami. Egy�bk�nt a v�ge j�, noha az �sszes happy end, amit fel tud mutatni, az az, hogy egy k�nyvkiad� kiadja az �let�nek a t�rt�net�t. Emiatt az�rt nem kell izgulnunk, mert a film Beverly Ann D'Onofrio saj�t �let�t feldolgoz� k�nyv�b�l k�sz�lt, �t alak�tja most Drew Barrymore. Sz�val a k�nyvet biztosra vehetj�k, �s m�r csak az a k�rd�s, hogy milyen p�lya fesz�l a kezdeti �s a v�gpont k�z�tt, vagyis, hogy milyen volt (a k�nyv megjelen�s�ig) Beverly Ann D'Onofrio �lete. A film meg�t�l�se is egy�bk�nt pont emiatt k�nyes, hogy amit l�tunk, az valakinek az �lete. �s ha m�r a val�s�gn�l tartunk, am�g csod�s alak� csajokat l�tunk a profin kital�lt t�rt�neteket bemutat� amerikai filmekben, addig a val�s�gban a legt�bb amerikai dagadt, �s ehhez nagyon tompa �letet �l. Vagyis gondolhatjuk azt is, hogy ez a film most kivezet minket az ill�zi� vil�g�b�l (amit a k�nyv feltehet�en meg is tett), oda, ahol a val�di emberek val�di �letet �lnek, �s egy olyan n� olyan t�rt�net�t l�thatjuk, aki j�form�n csak az�rt lehet f�h�se egy t�rt�netnek, mert � maga �rta meg a saj�tj�t. �gy, aggyal el�gg� neh�z eld�nteni, hogy v�g�l is j�l siker�lt-e a v�llalkoz�s, vagy sem. �m, ha sim�n a tapasztalatunkra t�maszkodunk, azt l�tjuk, hogy el�gg� unalmas �s lehangol� t�rt�net sikeredett bel�le. Pedig Penny Marshall rendezte, akinek nemcsak az �bred�sek c. meglehet�sen j� filmet, hanem el�tte a Seg�ts�g, Feln�ttem (Big) c. Tom Hanks-es filmet is k�sz�nhetj�k, mely ut�bbi abszol�t kedvenc. Mindennek a tetej�be m�g az is elk�pzelhet�, hogy a k�nyv esetleg j� volt, b�r val�sz�n�bbnek t�nik, hogy az emberek nem az�rt olvast�k, hogy m�s l�ny�vel azonosuljanak, �s ezen kereszt�l saj�t maguk is �t�ljenek p�ld�ul romantikus kalandokat, hanem az�rt, hogy (mintha h�rad�t n�zn�nek) m�s ember b�n�z�sait, szenved�s�t olvass�k, �s hogy ezek f�ny�ben saj�t �let�ket f�nyesebben l�thass�k. Sz�munkra neh�z volt n�zni a filmet, hat�rozottan kellemetlen �lm�ny volt. Voltak benne val�s�gos �rzetet kelt� r�szek, n�mely jelenet m�g fel is kavarta az embert, de v�g�l mindent lelap�tott az a tompa sz�rkes�g, ami Beverly Ann D'Onofrio eg�sz �let�t �thatotta, �s alig v�rtuk, hogy visszat�rhess�nk a val� �letbe, m�rmint a saj�tunkba. A film n�z�se k�zben tal�n nem is indokolatlanul mer�lt fel a n�z�ben, hogy "j�, ha �gy vessz�k, ez is egy Bridget Jones Napl�ja". Ez az �ll�t�s azonban csak formailag igaz, �s maximum annyi haszna van, hogy a kett�t �sszehasonl�tva az ember r�j�n, hogy a Bridget Jones egy mennyire pozit�v �s ihletett alkot�s (mind a k�nyv, mind a film form�j�ban), �s hogy Bridget Jones-t nem az�rt szeretj�k, mert b�n�zik, hanem az�rt, mert nem titkolja, hogy b�n�zik, mint ahogy ny�lt titok (mert kider�l), hogy mindenki b�n�zik. Egy sz� mint sz�z, ha csak arr�l sz�lna a Bridget Jones, hogy egy n� szerencs�tlenkedik, akkor k�b� ezt kapn�nk az arcunkba, mint most, �s nem lenn�nk olyan vid�mak. A maximum, amit Fi�k Az �letemb�l ny�jthat, az az, hogy oktat�film form�j�ban l�nyokat �s fi�kat figyelmeztet arra, hogy ne �ljenek �gy. Szinte l�tjuk is magunk el�tt a mozib�l ki�raml� fiatalokat, amint egy-egy gondolat-lufit engednek a finom tavaszi est�be, amibe az van �rva, hogy "k�szi a figyelmeztet�st ..".